A sóterápia (haloterápia)
Mi is pontosan a haloterápia, másnéven sóterápia?
A sóterápiáról általánosságban
A sóterápia molekuláris biológiai alapjai
A só légúti rendszerre gyakorolt jótékony hatásáról a fentebb említett feljegyzések már beszámoltak, viszont a molekuláris háttere kérdés maradt egészen 2020-ig. Egy kínai kutatócsoport (Zhang C, Zhu W, Meng Q, Lian N, Wu J, Liu B, Wang H, Wang X, Gu S, Wen J, Shen X, Li Y, Qi X.) a COPD vonatkozásában elkezdte vizsgálni a hatását.
A COPD egy tüdőbetegség, melyben a légutak átalakulnak, hörgőszűkület és gyulladás lép fel. A sóinhaláció gyulladáscsökkentő és andioxidáns hatásainak vizsgálata volt a cél. A váladék hígítása, ezáltal annak a könnyebb ürítése elősegíti a tünetek javulását.
A módszerről röviden csak annyit, hogy COPD-s kórképet alakítottak ki patkányoknál. Majd ezen patkányokat 4 csoportra osztva modellcsoportra, kontrollcsoportra, haloterápiával kezelt csoportra és a tüdőasztma ellen használt terbutalin nevű gyógyszerrel kezelt csoportra kezdték meg a kezelésüket.
Meglepő, vagy sem a haloterápia hatékonynak bizonyult. A tüdőt ért károsodás, folyadékgyülem és gyulladás mind csökkent. A COPD-s patkányok tüdejében csökken az oxidatív stressz, és a vérszérumban kisebb mértékben mutatható ki a gyulladásos faktor. A hatékonyság egy megkérdőjelezhetetlen eredménye volt ez a vizsgálat.
Arra a következtetésre jutottak, hogy hatékony a terápia a COPD kezelésben, a már kialakult betegség tüneteinek enyhítésében és egyben a megelőzésben is.
Egy másik publikáció szintén a haloterápia emberi betegségek gyógyításában való szerepét vizsgálta. (Gallicchio, Vincent. (2014). „Use of Trace Elements and Halotherapy in the Treatment of Human Diseases.” doi.: http://dx.doi.org/10.5772/58235)
Ezen publikációt szinte szó szerint idézhetném, mivel minden egyes kötőszó lényeges elemét képzi, mégis próbálom kicsit egyszerűbben összefoglalni a tartalmát.
A kémiai alaptudást is kicsit felfrissíti, hogy nagyjából felidézzünk mindent, amit a nátriumról tudni érdemes. A tulajdonságai, az előfordulása, a vegyületei, köztük a NaCl, mind teret kapnak. Az emberi testben betöltött kiemelkedő fontossága szintén kihagyhatatlan pontja a tanulmánynak. Az emberi szervezet alapvető építőeleme, amely hatással van a vér térfogatára, ezáltal a vérnyomásra, szabályozzák a Ph-értéket és így tovább.
A szervezetben a folyadék, az ozmotikus nyomás, a pH-érték mind szoros kapcsolatban állnak a Na+ mennyiségével. Csak kis betekintés, hogy miért is olyan csodás az emberi szervezet és hogy hogyan képes saját magát szabályozni:
A víz kiválasztásáért a vese a felelős a szervezetünkben, ez köztudott tény. Viszont a vese sokkal nagyobb munkát végez, mint azt bárki is gondolná. Napi szinten a két vese együtt nagyjából 180 liter folyadékot választ ki. Ennek a mennyiségnek egy nagy hányada a visszaszívás során visszakerül a véráramba. A Na-mennyiség csökkenésének hatására aktiválódik a renin-angiotenzin rendszer.
Nagyon bonyolultnak tűnő neve van, de a renin, mint vese, angio, mint ér és tensio, mint feszülés szavakból tevődik össze. Ha a nátrium koncentráció csökken a renin-termelődés megnövekedik, majd pedig ez aldoszteront és angiotenzint termel. Ezeknek a vegyületeknek a hatására a nátriumot visszatartja a vizeletben. A Na-szint növekedés hatására pedig csökken a renin-termelődés, vagyis normalizálódik a Na-egyensúly.
Ez egy csodás körforgás, aminek a lényege egy nagyon rapid és hatékony ionkoncentráció-modifikálás. A sejtek és a vér között még van egy elválasztó határ, ami a sejtek sejtmembránja. Ezen keresztül nem tud csak úgy áthatolni egyetlen ion sem. A Na+ fontos szerepet játszik az idegi működésben szintén.
„A finomítatlan kősó, elsősorban a nátrium-klorid, különböző koncentrációjú egyéb ásványi sókat is tartalmaz, például kalciumot és magnéziumot, mangánt és szulfátokat, amelyek a forrástól függően további terápiás tulajdonságokkal rendelkeznek. „
A következő egy kimondottan érdekes tanulmány (Jiang W, Yin L, Chen H, Paschall AV, Zhang L, Fu W, Zhang W, Todd T, Yu KS, Zhou S, Zhen Z, Butler M, Yao L, Zhang F, Shen Y, Li Z, Yin A, Yin H, Wang X, Avci FY, Yu X, Xie J.: „ NaCl Nanoparticles as a Cancer Therapeutic.”, Adv Mater. 2019 Nov;31(46):e1904058. doi: 10.1002/adma.201904058. Epub 2019 Sep 25. PMID: 31553099; PMCID: PMC6886716.).
Több fajta nanorészecskét vizsgáltak már meg élő rendszerekbe juttatva, viszont a NaCl kimaradt eddig a sorból. Itt kezdődik az izgalmas része. Mivel a NaCl nanorészecskék (SCNP-k), de a sók nem, nagyon mérgezőek rákos sejtekre. Ezek endocitózissal jutnak a sejtbe, aminek a lényege, hogy egy kis buborékban jutnak el a sejtekig, majd ott egyszerűen a buborék beleolvad a sejtfal szerkezetébe, az SCNP pedig a sejt belsejébe kerül.
Ez azért érdekes, mert a megszokott szabályzó rendszert elkerüli és mikor a sejtbe bejut, feloldódik, akkor gyors sejthalált okoz a rákos sejtekben. A miért és hogyanra jobban nem térek ki, de elég biztató eredménynek számít, mivel elpusztítják a rákos sejteket és a rák elleni védekezésben is segíti a szervezetünk az in vivo vizsgálatok szerint.
A következő tanulmány egy kicsit újabb oldalról közelíti meg a tüdő szöveten lévő folyadék és a rajta keresztül történő iontranszport vizsgálatát (O’Grady SM, Lee SY. : ”Chloride and potassium channel function in alveolar epithelial cells.”, Am J Physiol Lung Cell Mol Physiol. 2003 May;284(5):L689-700. doi: 10.1152/ajplung.00256.2002. PMID: 12676759.).
Eddig nagyobb részben a Na-csatornákra fókuszáltak, viszont a tanulmány a K+ és Cl- mozgását vizsgálja inkább. A Cl- és K+ csatornák szerepe mindig is nagy volt a sejtek iontranszportjában, ezáltal idegi sejtek, jelátvitel, sejttérfogat stb szabályozásába is alapvetően beleszól. A folyadékelálasztásban több anyag is fontos szerepet játszik, így ezek vizsgálata elengedhetetlen. A CFTR fehérje aktivitása szabályozza többek között a NaCl felszívódást.
A nagyobb mennyiségben jelen lévő NaCl nagyobb nyomást hoz létre, ami szükséges a folyadék alveolusokba és légutakba történő kiválasztásához. A kiválasztás egy pontján aktiválódó receptorok és a CFTR aktivitása egyaránt elengedhetetlen az alveoláris folyadék kiürítéséhez is.
A tanulmány azt vizsgálja röviden, hogy a tüdőben felgyűlt folyadék kiürítése, az ödéma csökkentése, megelőzése, milyen módon érhető el. Ezen felül a Cisztás Fibrosisban szenvedő betegek miért reagálnak rosszabbul a gyógyszeres (terbutalin) kezelésre.
Az alveoláris sejtek több K+-csatornát alakítanak ki, melyeknek nagy szerepe van a sejttranszportban. Ezen csatornák és egyéb, még nem ismert képletek fontosak a Na+ és Cl-transzport egyensúlyának fenntartásában, irányításában, az aleoláris epitheliumon keresztül.
Összegezve
A Na+ és a Cl- a szervezet több szempontjából is elengedhetetlen, nélkülözhetetlen létszüksége. Szinte minden, testben lezajló folyamatban részt vesznek valamilyen szinten, akár szervezeti, akár sejtszinten vizsgáljuk. Ezek szervezetbe történő bejuttatása heloterápiával a légúti rendszer krónikus vagy akut betegségeinek leküzdésében is releváns szereplő.
A tanulmányok biokémiai folyamatokon, sejtszintű iontranszporton keresztül vizsgálják ezek áramlását, illetve az áramlást szabályzó sejtfehérjék, receptorok stb működését. Ahogy a tüdőben felgyülemlett folyadék, úgy az asztma, de még a rákos sejtek leküzdésében is szerepet játszik. A tanulmányok mutatják milyen komoly irányt vesz a kutatások terén a haloterápia alapjául szolgáló tiszta só nanorészecskék vizsgálata.